CREATE INTERIOR

Budapest és környéke
Kecskemét és környéke

brigitta@createinterior.hu+36 70 770 8701

Most biztosan arra számít, hogy én is belekezdek egy olyan szívből jövő vallomásba, hogy miért is lettem lakberendező; kezdve azzal, hogy már kislány korom óta erre a pályára készültem… Nos, ez rám nem igaz. Egyáltalán nem erre a pályára készültem, és nem is így indult a felnőtt életem.

Angol- és történelem tanárként végeztem és a főiskola elvégzése után rögtön kihasználva tökéletes angoltudásomat, egy nyelviskolában kezdtem el dolgozni. Őszintén bevallom, hogy soha nem éreztem úgy, hogy jó helyen voltam, nem éreztem azt, hogy engem arra a pályára szánt a sors. Aztán egyszer csak, pont az esküvőm előtt felmondtam az akkori munkahelyemen B terv nélkül. A pánik és a sokk után aztán egyre jobban kezdett kitisztulni a fejem és egyszer csak megelevenedett előttem a jövendőbeli karrierem, mint lakberendező. Oké, a valóságban ez nem így történt, hanem a férjem leültetett egy fehér papír elé és kiadta a feladatot, hogy írjam össze egy listában, hogy mik azok a dolgok, amik érdekelnek és szeretném csinálni egész életemen át. Ekkor jött a megvilágosodás, és olyan dolgok jutottak eszembe korábbi éveimből, amik talán indirekt módon jelezték felém már akkor is a pályamódosítás szükségességét, de akkor ezt nem vettem figyelembe.

Hadd meséljek erről bővebben. Szegeden töltött főiskolai éveim alatt szokásommá vált, hogy esténként hazafelé a villamosról be-belestem belülről kivilágított lakásokba. És itt most senki ne gondoljon semmi furcsára, hiszen amúgy sem sok minden látszott, ha-ha… egész egyszerűen érdekesnek tartottam, hogy ki milyen lámpatesttel világítja meg az otthonát és végül milyen színt ad fény lesz a helyiségnek a benne lévő fényforrás fajtájától függően az adott helyiségnek. Narancssárga, sárga, kicsit kékes, esetleg lila az álmennyezetben futó LED szalagtól. Aztán ehhez elképzeltem a lakásban lévő bútorokat és egyéb kiegészítőket.

Ezzel szórakoztattam magam a hazafelé tartó útjaimon. Humoros igaz? Belátom, tényleg nem szokványos, de ez is azt mutatja, hogy már akkor, tudatlanul is a fejemben komplett lakásokat rendeztem be.

Amikor a fehér papírlap fölött megvilágosodtam kutatni kezdtem és rátaláltam egy szuper lakberendező iskolára, ahol kitűnő eredménnyel végeztem. Itt megtanultam mindent, amit a szakmáról tudni kell, de persze a tanulás sosem áll meg. „Life long learning”, így hívják ezt.

A lámpákhoz való viszonyom azóta is megmaradt, egyszerűen lenyűgöznek a design lámpák, a modern megoldások a világítástechnikában, az izgalmas lámpatestek, a kristálylámpáktól pedig egész egyszerűen megbolondulok. Esetleg egy későbbi karrierváltás lóg a levegőben… ha-ha, majd kiderül.

Tény, hogy nem ezen a pályán indultam el, de a kreativitást szerencsére a tanítás során is kiélhettem, persze itt most kicsit másként. Imádom, hogy a szakmám lehet az, ami lenyűgöz és ami nap, mint nap motivációt ad újabb és újabb ötletek megvalósításához. Imádom, hogy lehetőségem van a lelkesedésemet mások javára fordítani. Boldog vagyok, hogy a szépérzéket mások felé közvetíthetem csodálatos enteriőrök formájában. Hálás vagyok férjemnek, hogy segített abban, hogy megtaláljam a helyemet.